Íjászat szöveggel, és képekben:

 

Magyar íjászat [szerkesztés]

A honfoglaláskori (és annál is korábbi) magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja a híres középkori fohász is: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”. Visszacsapó íjakat használtak. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, például aszékelyek és kunok. Az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt, amikor a huszárok egyik fegyvere volt.

Regino prümi apát írja évkönyvében a magyarokról (908): „…karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, melyeket olyan ügyesen lőnek ki szaru-íjaikról, hogy lövéseik ellen védekezni alig lehet.”

 

• A beállás

A szaggatott vonal a lővonal. A lőállásban úgy helyezkedünk el, hogy lábainkkal kb. a vállszélességünknek megfelelő terpeszállást veszünk fel. A lőlaphoz képest merőlegesen állunk, tehát a sárga nyíl mutat a céltábla felé.

• Kihúzás, rögzítés, célzás

A három ujjat az idegre helyezzük. A mutatóujjat a nyílvessző fölé, a másik kettőt alá. Könyökünket vízszintesen tartva a váll- és a hátizmaink segítségével az ideget lassan hátrahúzzuk, majd az orr és az ajkak középvonalában rögzítjük úgy, hogy hüvelykujjunk az állcsontunkhoz támaszkodjon. Közben az irányzékot megpróbáljuk folyamatosan a céltábla közepén tartani. A kattintó helyes beállítása nagyon fontos, hiszen ettől függ, hogy a számunkra egyéni anatómiai adottságainkból adódó optimális vessző-, ill. húzáshosszal lövünk-e, vagy sem.

• Oldás és nyomonkövetés

A hátizom összehúzásával ellazítjuk az ideget tartó ujjakat, ezzel mintegy engedve, hogy az ideg ujjainkról szinte legördüljön. Óvakodjunk mindenféle rántó, csavaró mozdulattól. Hagyjuk, hogy az oldáskor felszabadult energiák következtében az íj lazán tartott ujjainkból előre ugorjon, és a stabilizátor súlyok hatására lassan tehetetlenül előre forduljon. Eközben az oldó kéz lassan, és lazán hátrafelé a nyak irányába mozdul. Mindaddig ebben a helyzetben maradunk, amíg a vessző a céltáblába csapódik.

• Leajzás

Az olimpiai íjakat használat után „le kell idegelni”, azaz a reflexek meghajlítása után az ideget ki kell akasztani a fülekből, és az íjat szét kell szedni. Így a reflexek pihennek, és az íj könnyen szállítható.

• Tartozékok
  • Irányzék
  • Kattintó
  • Berger
  • Kifutó
  • V-bar
  • Stabilizátor
  • Oldal stabilizátor
  • Különböző súlyok
  • T-léc
  • Wax
  • csuklószíj
  • ujjhurok
  • mellvédő

A védőfelszerelés 

• Alkarvédő: arra való, hogy a visszacsapódó ideg ne okozzon sérülést az alkaron. Ez így elméletben nem tűnhet komoly veszélynek, de az ideg komoly sérüléseket tud okozni. Esetenként a védő lehet egészen vállig érő.
• Y védőkesztyű: tradicionális íjakhoz használt segédeszköz. Arra való, hogy a kilőtt nyílvessző ne sértse fel a kézbőrt. Viszont, ha a göbmagasság jól van beállítva, és a vessző kifutása mindig ugyanarról a pontról történik, a tollak nem vágják meg az ember kezét.
• Háromujjú kesztyű: Ez a segédeszköz arra szolgál, hogy az ideget húzó kéz ne sérüljön meg a sok lövéstől. Védi az ujjbegyeket, így hosszabb időn keresztül tudunk fájdalommentesen lőni.
• Tab vagy mancs: célja ugyanaz, mint a háromujjú kesztyűnek, ugyanakkor a tabról sokkal simábban megy el az ideg, a tab nem gyűrődik, nem csúszkál el feszítés közben. Több változata van a simától a távtartóson át az álltámaszosig, a mediterrán húzáshoz valótól az aláfogásosig.

 

 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dj%C3%A1szat

 

Oldal: íjászat
Barátokfai Kulturális Érték- és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület - © 2008 - 2025 - baratokfaiertek.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat